|
2009-01-19 10:07:08, hétfő
|
| |
| |
|
|
| |
13,1 Jövendölés Babilonia [rész 46,47.] ellen, a melyet látott Ésaiás, Ámós fia.
13,2 Emeljetek zászlót kopasz hegyen, kiáltsatok nékik, kézzel intsetek, hogy bevonuljanak a fejedelmek [rész 5,26. Jer. 50,1-3.] kapuin!
13,3 Én parancsoltam [vers 17.19.] felszentelt vitézeimnek, és elhívtam erősimet haragomnak véghezvitelére, a kik én bennem büszkén örvendenek.
13,4 Hah! zsibongás a hegyeken, mint nagy néptömegé; hah! összegyűlt népek országainak zúgása; a seregek Ura harczi sereget számlál.
13,5 Jőnek messze földről, az égnek végéről, az Úr, és haragjának eszközei, elpusztítani [Jer. 50,25. Ésa. 10,5.6.7.] mind az egész földet.
13,6 Jajgassatok, mert közel van az Úrnak napja, mint pusztító [Jóel. 1,15. Jel. 6,17.] hatalom jő a Mindenhatótól.
13,7 Ezért megerőtlenülnek minden kezek, és elolvad [Józs. 5,1.7,5.22,15. Ezék. 7,17.] minden embernek szíve;
13,8 És megrémülnek, kínok és fájdalmak fogják el őket, és szenvednek, mint a szülőasszony; egyik a másikon csodálkozik, [rész 21,3. Zsolt. 48,7. Jer. 49,24.50,43.] és arczuk lángba borul.
13,9 Ímé az Úrnak napja jő kegyetlen búsulással és felgerjedt haraggal, hogy a földet pusztasággá tegye, és annak bűnöseit [rész 26,21.] elveszesse arról.
13,10 Mert az ég csillagai és csillagzatai nem ragyogtatják fényöket, [rész 34,4. Jóel. 2,10. Ámós. 8,9. Máté. 24,29.] sötét lesz a nap támadásakor, és a hold fényét nem tündökölteti.
13,11 És meglátogatom a földön a bűnt, és a gonoszokon vétküket, és megszüntetem az istentelenek kevélységét, és az erőszakoskodóknak [rész 10,12. Jer. 50,29. Dán. 4,27.] gőgjét megalázom.
13,12 Drágábbá teszem az embert a színaranynál, és a férfit Ofir kincsaranyánál.
13,13 Ezért az egeket [Agge. 2,6.] megrendítem, és megindul helyéről a föld is, a seregek Urának búsulása miatt, és felgerjedett haragjának napján,
13,14 És mint az űzött zerge, és mint a pásztor nélkül való nyáj, kiki népéhez tér meg, és kiki az ő földére fut;
13,15 Valaki ott találtatik, átveretik, és valaki megfogatik, fegyver miatt hull el,
13,16 Kisdedeiket szemök előtt zúzzák szét, [Zsolt. 137,9. Hós. 10,14.14,1.] házaikat elzsákmányolják, és feleségeiket megszeplősítik.
13,17 Ímé, én feltámasztom ellenök a Médiabelieket, [rész 45,1-4. Jer. 51,28.] a kik ezüsttel nem gondolnak, és aranyban nem gyönyörködnek;
13,18 Kézíveik szétzúznak ifjakat, és nem könyörülnek a méh gyümölcsén, a [2 Kir. 8,12.15,16.] fiaknak nem irgalmaz szemök:
13,19 És olyan lesz Babilon, [1 Móz. 19,25. Ésa. 1,9.] a királyságok ékessége, a Khaldeusok dicsekvésének dísze, mint a hogyan elpusztítá Isten Sodomát és Gomorát;
13,20 Nem ülik meg [Jer. 50,39. Ésa. 34,13.] soha, és nem lakják nemzetségről nemzetségre, nem von sátort ott az arábiai, és pásztorok sem tanyáznak ott;
13,21 Hanem vadak tanyáznak ott, és baglyok töltik be házaikat, és struczok laknak ott, és bakok [3 Móz. 17,7. 2 Krón. 11,15.] szökdelnek ott;
13,22 És vad ebek üvöltenek palotáikban, és mulató házaikban sakálok; és ideje nem sokára eljő, és napjai nem késnek.
14,1 Mert könyörül az Úr Jákóbon, és ismét elválasztja Izráelt, és megnyugotja őket földjükön; és a jövevény hozzájok adja magát, és a Jákób házához csatlakoznak;
14,2 És felveszik őket a népek, és elviszik őket lakhelyökre, és Izráel háza bírni fogja őket az Úr földén, szolgák és szolgálók gyanánt; és foglyaik lesznek foglyul vivőik, és uralkodnak nyomorgatóikon.
14,3 És majd ama napon, a melyen nyugalmat ád néked az Úr fáradságodtól és nyomorúságodtól és ama kemény szolgálattól, a melylyel szolgálnod kellett,
14,4 E gúnydalt mondod Babilon királya felett, és szólsz: Miként lőn vége a nyomorgatónak, a szolgaság házának vége lőn!
14,5 Eltörte az Úr a gonoszok pálczáját, az uralkodóknak vesszejét.
14,6 A ki népeket vert dühében szüntelen való veréssel, leigázott népségeket haraggal, kergettetik feltartózhatlanul.
14,7 Nyugszik, csöndes az egész föld. Ujjongva énekelnek.
14,8 Még a cziprusok is örvendenek rajtad: a Libánon czédrusai [rész 37,24.] ezt mondják: Mióta te megdőltél, nem jő favágó ellenünk.
14,9 Alant a sír megindul te miattad megérkezésedkor, miattad felriasztja árnyait, a föld minden hatalmasit, felkölti székeikről a népek minden királyait;
14,10 Mind megszólalnak, és ezt mondják néked: Erőtlenné lettél te is, miként mi; hozzánk hasonlatos levél!
14,11 Kevélységed és lantjaid zengése a sírba szállt; fekvő ágyad férgek, és takaró lepled [Jób. 17,13.] pondrók!
14,12 Miként estél alá az égről fényes csillag, hajnal fia!? Levágattál a földre, a ki népeken tapostál!
14,13 Holott te ezt mondád szívedben: Az égbe megyek fel, az Isten csillagai fölé helyezem ülőszékemet, és lakom a gyülekezet [rész 10,13.37,24. 2 Thess. 2,4.] hegyén messze északon.
14,14 Felibök hágok a magas felhőknek, és hasonló leszek a Magasságoshoz.
14,15 Pedig a sírba szállsz alá, sírgödör mélységébe!
14,16 A kik látnak, rád tekintenek, és elgondolják: Ez-é a föld ama háborgatója, a ki királyságokat rendített meg?
14,17 A ki a föld kerekségét pusztasággá tette, városait lerontá, és foglyait nem bocsátá haza!
14,18 A népeknek minden királyai dicsőségben nyugosznak, kiki az ő sírjában,
14,19 Te pedig messze vettetel sírodtól, mint valami hitvány gally, takarva megölettekkel, fegyverrel átverettekkel, sziklasírba leszállókkal, mint valami eltapodott holttest!
14,20 Nem egyesülsz velök a sírban, mert elpusztítád földedet, megölted népedet: nem él sokáig a gonoszok magva [rész 22,16. Jób. 18,17-21.] sem!
14,21 Készítsetek öldöklést az ő fiainak atyáik vétkéért, hogy fel ne keljenek, és örökségül bírják e földet, és városokkal töltsék be e földnek színét!
14,22 És felkelnek ő ellenök, szóla a seregeknek Ura, és kivágom Babilon nevét és maradékát, fiait és unokáit, szól az Úr;
14,23 És a sündisznónak örökségévé és álló vizek tavává teszem azt, és elsöpröm azt a pusztítás seprőjével, szól a seregeknek Ura.
14,24 Megesküdött a seregeknek Ura, mondván: Úgy lészen, mint elgondolám, úgy megy véghez, mint elvégezém:
14,25 Megrontom Assiriát földemen, és megtapodom hegyeimen, és eltávozik róluk igája, [rész 9,4.10,27.] és terhe válláról eltávozik.
14,26 Ez az elvégezett tanács az egész föld felől, és ez ama felemelt [rész 9,12.17.21.10,4.5,25.] kéz minden népek fölött.
14,27 Mert a seregek Ura végezte, és ki teszi azt erőtelenné? Az ő keze fel van emelve; ki fordítja el azt?
14,28 A mely esztendőben meghalt Akház király, akkor lőn e jövendölés.
14,29 Ne örvendj oly nagyon Filisztea, hogy eltört a téged verőnek vesszeje, mert a kígyó magvából baziliskus jő ki, a melytől szárnyas sárkány származik.
14,30 És legelnek a szegényeknek elsőszülöttei, és a szűkölködők bátorsággal nyugosznak; és én kivesztem gyökeredet éhséggel, és maradékodat megölik.
14,31 Jajgass kapu, kiálts város! remeg egész Filisztea, [rész 5,26.] mivel füst jő észak felől; és nem marad el seregeiből egy sem!
14,32 És mit felelnek a népek követei? Azt, hogy az Úr veté meg a Sion alapját, és abban bíznak népe szegényei.
 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Ézsaiás könyve/Ószövetség |
|
|
|
Címkék: elzsákmányolják, megérkezésedkor, nyomorúságodtól, megerőtlenülnek, megszeplősítik, kincsaranyánál, véghezvitelére, nyomorgatóikon, mindenhatótól, gyönyörködnek, médiabelieket, királyságokat, elsőszülöttei, dicsekvésének, fáradságodtól, átverettekkel, magasságoshoz, megölettekkel, nyomorgatónak, színaranynál, tündökölteti, leszállókkal, szülőasszony, sündisznónak, csillagzatai, ragyogtatják, megszüntetem, meglátogatom, elpusztítani, istentelenek, felgerjedett, uralkodóknak, feleségeiket, feltámasztom, bevonuljanak, csatlakoznak, melyet látott, égnek végéről, egész földet, másikon csodálkozik, földet pusztasággá, hold fényét, gonoszokon vétküket, istentelenek kevélységét, férfit Ofir, seregek Urának, űzött zerge, pásztor nélkül, királyságok ékessége, hogyan elpusztítá, jövevény hozzájok, melyen nyugalmat, Jövendölés Babilonia, Isten Sodomát, Megrontom Assiriát,
|
|
Offline
